Rejtélyes probléma
Régóta próbáljuk megfejteni a dadogást. A probléma egyértelmű és általános meghatározása nehéz, az okokkal.jpg)
kapcsolatban pedig sokféle elmélet alakult ki. Lényegében nincs két egyforma dadogó és dadogás. Hétköznapi értelemben az dadog, aki beszéd közben elakad, ezért nehezen fejezi ki magát. A beszéd ritmusa megbomlik, a beszéd görcsösen szaggatott lesz.
Ez a görcs többféle lehet: klónusos dadogásnál leginkább a szavak kezdő hangját, szótagját, esetleg az egész szót ismétli a dadogó; ha tónusos a görcs, akkor a beszéd elkezdése nehéz, ez leginkább a szavak kezdő hangjának elnyújtásában nyilvánul meg.A kétfajta nehézség vegyesen is előfordul. A légzéstechnika helytelen, a görcs valamennyi hangképző szervre kiterjedhet, súlyosabb esetben a test más részein is jelentkezik (pl. szem, váll, kezek, lábak). Ilyenkor a dadogó beszédét akaratlan együttmozgások kísérik. Jellemző tünet még a beszédfélelem: a beszédhelyzetek, bizonyos „nehéz” hangok kiejtésnek kerülése.
Minél előbb kérjen segítséget logopédustól, pszichológustól! Az okokat kiemelő meghatározás szerint a dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van. Mindig több tényező áll együtt a háttérben, amelyek lehetnek szervi okok, például idegrendszeri labilitás, szülési sérülés, illetve lelki sérülések, így az anya-gyermek kapcsolat vagy a személyiségfejlődés zavarai, szorongó lelki alkat, családi problémák.
A dadogás kezelésében logopédus, pszichológus és orvos segítsége is szükséges lehet, az adott esettől függően. Bizonyos helyzetekben (ha feszültek, fáradtak vagyunk) mindenki ejt a dadogáshoz hasonló hibákat: szavakat ismétlünk, elakadunk, töltelékszavakat toldunk beszédünkbe stb. Sok két-három éves kicsi kezd el dadogni, az énkép és a beszédfejlődés egy sajátos időszakában, amikor már tudja, mit akar mondani, de még nem mindig sikerül úgy, ahogyan szeretné, önállósodási vágya pedig egyre nagyobb. Ekkor sok gyermek beszédében vannak ismétlések, megakadások. Ilyenkor egyes szülők megijednek, hogy esetleg „igazi” dadogásról van szó.
.jpg)
Ha a szülő aggódik, forduljon logopédushoz, ahol tanácsokat kap, mit kell tennie a későbbiekben. A környezet reakciója ugyanis döntő a későbbiekben!
A dadogás fiúknál gyakrabban fordul elő, az esetek legnagyobb részében hét-nyolc éves kor előtt jelentkezik, és gyakran egy egész életen át elkísér. A probléma kezelésére sokféle terápia alakult ki. A gyerekekkel általában logopédus és pszichológus egyaránt foglalkozik, s a szakemberek a környezetre is hatnak (pl. szülőcsoport keretében, óvónőknek, pedagógusoknak tanácsadással).
Az egyik fő feladat a gyermek beszélő kedvének, önbizalmának erősítése.
Vannak a dadogó gyerekek számára úgynevezett könnyítő helyzetek, ilyen az éneklés, a bábozás, a cselekvés közbeni beszéd, a szerepjátszás, az őket elfogadó személyek jelenléte, de vannak nehezítő körülmények is, mint egy iskolai felelés, találkozás idegenekkel, fáradtság, túlterheltség, feszült állapot stb.
Hogyan segíthetünk?
- Lassítson – minden téren! A felpörgetett életstílus gyermekének sem tesz jót!
- Ha együtt vannak, beszélgetnek, rá figyeljen, és ne másra!
- Türelmesen hallgassa végig, akárhogyan mondja, amit közölni szeretne! Gyermeke érezze, hogy elfogadják, szeretik, akárhogyan beszél!
- Énekeljenek, játsszanak, bábozzanak, mondókázzanak együtt sokat!
- Ha gyermeke megakad, a mondatot természetes, nyugodt hangon ismételje meg, kissé megváltoztatott formában.
- Dicsérje őt abban, amiben ügyes, erősítse önbizalmát!
- Ha a gyermek szóba hozza dadogását, vagy mások csúfolják érte, ne söpörje a szőnyeg alá a problémát! Életkorának megfelelően beszélje meg vele, hogy nehézsége leküzdhető, és másoknak is vannak jó és gyengébb adottságai.
- Szülőként merjen segítséget kérni önmagának is, ha szükségét érzi!
Mit ne tegyen a szülő?
- Ha szorong gyermeke beszéde miatt, ne várjon tétlenül, hogy „majd kinövi”!
- Ne javítsa ki folyton gyermekét, ne szakítsa félbe, ne kritizálja, és ne ismételtesse meg, amit akadozva mondott!
- Ne szerepeltesse idegenek előtt!
- Ne fárassza, ne terhelje túl gyermekét! A túlzott elvárások nem tesznek jót!
- Ne siettesse beszéd közben, és a felnőtt is lassan beszéljen!
- A nem következetes nevelés és a szülők közötti konfliktus súlyosbíthatja a problémát.
- Semmilyen formában ne büntesse gyermekét nehézségei miatt!
- Ne bánjon másképpen dadogó gyermekével, mint a többiekkel!
- Ne hagyja elszigetelődni, de előnyökben se részesítse beszédhibája miatt!
Szerző: Dr. Németh Brigitta, logopédus
Forrás: Anyák Lapja
Vissza a betegségek listájához