A veleszületett csípőficam a mozgásszervek leggyakoribb fejlődési rendellenessége. Előfordulása 2,7 százalék – vagyis
száz gyermekből kettőt-hármat érint.
Kialakulásában örökletes tényezők, de környezeti hatások (például faros fekvés, ikerterhesség, méhen belüli téraránytalanság) is szerepet játszhatnak.
Azoknál a babáknál, akiknél hajlamosító tényezők családi előfordulás, ikerterhesség – szerepelnek, fokozott orvosi ellenőrzés szükséges.
Az elváltozás lényege, hogy a csípőízületet alkotó csontok, így az ízvápa és a combcsontfej visszamarad a fejlődésben. Ez az állapot a combfej ficamához vezet, vagyis a fej „kiugrik” a vápából.
Születés után az újszülöttosztályt ellátó gyermekorvos a csípőízület vizsgálatát is kötelezően elvégzi. Ha teljesen szabad csípőt talál, akkor nincs kóros mozgathatóság vagy kötöttség. Laza csípőnél fokozott mozgathatóság észlelhető.
Instabil csípőről akkor beszélünk, ha a fokozott mozgathatóságú csípő combfeje a vápából hátrafelé kinyomható (ezek egy részéből valódi ficam szokott kialakulni). Ficamos csípő esetén a combfej a csípőízületen kívül helyezkedik el: ha a csípőízületet behajlítjuk, és a combokat széttárjuk, jellegzetes zökkenés, esetleg kattanó hang kíséretében a combfej visszaugrik a vápába (ez az úgynevezett Ortolani-tünet, amely ultrahangvizsgálat, röntgen nélkül is bizonyítja a ficam létét).
Ha az orvos a fizikális vizsgálatnál ficamot nem talál, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy az ízület fejletlen, csípőízületi fejletlenségről beszélünk. Egyoldali fejletlenség esetén az érintett oldali végtag rövidebbnek látszik, a térdhajlati ránc és a farredő magasabb áll, a csípő aszimmetrikus. A végtag kifelé fordult helyzetben van. Biztos diagnózis röntgenfelvétellel és ultrahangvizsgálattal állítható fel.
Mint egyéb betegségeknél, a csípőproblémánál is nagyon fontos a megelőzés. Minden újszülöttnél és csecsemőnél figyeljünk oda a csípők természetes tartására és mozgására. Rugdalózó, angol pólya, hálózsák viselése ajánlott. A régi, főleg szoros pólyázással árthatunk a babának. A csecsemőket meghatározott időben vizsgálatra kell vinni, és gyanú esetén szakorvos dönti el, mi a teendő.
Szerző: Dr. Gyarmati Andrea, gyermekorvos
Forrás: Anyák Lapja
Vissza a betegségek listájához