Fertőzés vagy csak gyomorrontás?
A kérdést sokszor teszik föl aggódó szülők az orvosnak. Azt szeretnék tudni, a kettő közül melyik a súlyosabb. Szakmai nyelven gyomorrontáson azt értjük, ha az emésztő szervrendszert mennyiségi megterhelés éri, azaz: ha a gyermek túl sokat, vagy bármely táplálék-alkotórészből a kelleténél többet fogyaszt, és ezt kóros emésztési folyamatok követik. Leggyakoribb tünet a hányás, de rövid lefolyású hasmenés is előfordulhat.
Már pici csecsemőnél is megfigyelhető, hogy ha túl sok anyatejet szopott vagy gyorsan, sok levegővel nagyobb mennyiségű tápszert fogyasztott, akkor lábait felhúzza, fájdalmasan sírni kezd, egymás után többször hány, a szelek hangosan, nagy erővel távoznak, a székletszám szaporodik, a széklet állaga inkább laza vagy levegős. Nagyobb gyermekeknél a jó szándékú „tömés”, az életkori emésztési sajátosságokat nem követő etetés (felnőtt ételek, sós-fűszeres ízesítések), vagy a túlzott folyadékbevitel (cukros üdítő, illetve tea), nassolás vezethet az említett tünetekhez.
Egy kis koplalás nem árt
Régebben nagyszüleink sokszor figyelmeztettek bennünket: ne együnk sok gyümölcsöt egyszerre, ne igyunk rá vizet. A rost és a víz a bélben megduzzad, a nyomásviszonyokat megváltoztatja, hajt. Újabban divat a csecsemők reformtáplálása, amelynek során nagyobb mennyiségű folyadék- és étrendirost-fogyasztást javasolnak, ami a gyomor-bélrendszerben ugyancsak megduzzad, és fájdalomhoz, hányáshoz, laza, számban több székletürítéshez vezet. Ha a gyermeket sokáig táplálják így, akkor a jóakarat ellenére stagnál a súlya, ásványianyag-hiány következhet be nála.
Gyomorrontásnál, azaz az emésztőrendszer mennyiségi megterhelésekor a tünetek mindenképpen enyhébbek, mint fertőzés kapcsán. Rövid koplalás, később a mennyiségi korlátok, az arányok megtartása enyhíti, majd megszünteti a tüneteket. Az etetés rövid felfüggesztése nem ártalmas, az energia- és folyadékbevitelről pedig a gyermek súlyának megfelelő mennyiségű (körülbelül 1-1,5 liter), kevés cukrot tartalmazó tea formájában gondoskodhatunk. Mivel ilyenkor nincs kifejezett hasmenés, szükségtelen speciális sóoldatot vagy gyógyszert adni.
Heves tünetek
Az ételmérgezés és ételfertőzés a táplálékban fennmaradó vagy a helytelen tárolás következtében elszaporodó kórokozók egészségkárosító hatásának következménye. Igen gyakori nyári kánikulában, vagy télen a túlfűtött lakásokban, ha a tárolás nem megfelelő – de az élelmiszerek a gyártás, a főzési folyamatok során is szennyeződhetnek. A klinikai tünetek jóval hevesebbek. Az ételfertőzés lappangási ideje pár órától egy-két napig terjed, a fertőző étel általában azonosítható. A csecsemő és a nagyobb gyermek panaszai egyaránt jóval hevesebbek, mint a gyomorrontáskor. A láz igen magas, a hányás, a hasmenés heves lehet, s kiszáradás is bekövetkezhet.
A fertőzéseket baktériumok okozzák. A gyermeket ilyenkor okvetlenül mutassuk meg orvosnak,
mert a kiszáradás csak orvosi tanácsra, sópótló oldat adására, szükség esetén infúzió hatására szűnik meg. Antibiotikum és egyéb gyógyszer adására ritkán szorulunk, a hasmenést fékező gyógyszerek alkalmazása pedig egyenesen veszélyes, mert azok a kórokozók eltávozását megakadályozzák, ezzel a betegség időtartamát megnyújtják. Ugyanezt érjük el akkor, ha a folyadékpótlást cukros üdítőkkel akarjuk rendezni. Szerencsére az ételmérgezés tünetei hamar gyógyulnak, és nem okoznak tartós vagy maradandó emésztőszerv-rendszeri elváltozást.
Hallgassunk az orvosra!
A klasszikus gyomor-bélrendszeri fertőzéseket baktériumok, vírusok, paraziták egyaránt előidézhetik. Előfordulásukban szezonalitás is megfigyelhető: míg a vírusfertőzések télen és tavasszal terjednek, a bakteriális és parazitafertőzések nyáron, illetve kora ősszel érik el csúcspontjukat. A fertőző forrás a beteg ember, a szennyezett élelmiszer, edény, azaz a rossz higiénés körülmény, de ritkán az ivóvíz és az állatok közelsége is veszélyt rejteget.
A tünetek az első napokban igen kínzóak, vírus és egyes bakteriális fertőzésben vízszerű székletürítés jelenik meg, míg más esetben laza, nyákos, gennyes széklet figyelhető meg. A parazitafertőzések sokszor krónikussá válnak. Az akut tünetek uralása lélekjelenlétet, gyors és határozott cselekedetek sorozatát igényli.
Az általában magas lázat csak törzsborogatással vagy hűtőfürdővel lehet megszüntetni, mert mind a kúp, mind a tabletta hatástalan a hasmenés, illetve a hányás miatt. Ilyenkor is tilos székletfogó gyógyszereket adni, ugyanakkor a bélfelszínt nyugtató por, majd élőflórás baktériumkészítmények alkalmazása javasolt, mert azok megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, bélfali kötődését. A fő hangsúlyt ezúttal is a folyadékpótlásra kell helyezni.
Hányó gyermek esetében érdemes keveset várni, majd a gyermekkel hűvös folyadékot kortyoltatni, ami ez esetben speciális sópótló oldat, amelyekből a gyógyszertárakban több is rendelkezésre áll. A folyadékpótlás üteme a betegség elején igen gyors, a későbbiekben egyenletes, erre a gyermekorvos útmutatást ad. Ha a hányás, hasmenés nem csillapodik, a gyermek a kínált folyadékot elutasítja, akkor a kórházi ápolást nem szabad visszautasítani, mert a kiszáradás életveszélyes állapothoz vezethet.
Szerző: Dr. Micskey Éva, gasztroenterológus
Forrás: Baba Patika
Vissza a betegségek listájához