Oltsuk be influenza ellen! - fontos a megelőzés
Sürgős szemléletváltásra van szükség a gyermekek influenzafertőzése megítélésében – szögezték le brit, finn, francia és német influenzakutatók az unió országaiban készített felmérések alapján készült jelentésükben. Az új szemlélet képviselői úgy vélik, az egészséges gyermekeket is oltani kellene influenza ellen.
Az „Influenza: Eleget tudunk róla?” című tanulmány szerint eddig sem a szülők, sem az orvosok nem vették eléggé komolyan a gyermekek, közöttük is a csecsemők veszélyeztetettségét. Az influenzajárványok főképpen a gyermekeket érintik, s ilyenkor a kórházi ápolásra szorulók száma is megnövekszik. Kiderült, hogy míg tíz felnőttből egy kapja el a fertőzést járvány idején, a gyerekek közül háromból egy, a bölcsődések közül, pedig minden második betegszik meg. A felnőttek világába is a gyerekeken keresztül kerül a vírus, azaz a kicsik központi szerepet játszanak a fertőzés terjedésében, a járvány kialakulásában – ismertette a tanulmány megállapításait dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus. Megfigyelték, hogy azokban a családokban, ahol iskoláskorú gyermek van, kétszeres a felnőtt családtagok megbetegedésének kockázata, s egy beteg diák 36 százalékban továbbfertőzi legalább egy felmenőjét.
Szövődményveszély
Nemcsak a járvány terjedésében játszott szerepük, hanem a fertőzést kísérő gyakori és súlyos szövődmények előfordulása miatt is érdemes volna komolyan venni a megelőzést – mutattak rá a kutatók. Kiderült, hogy az 5–12 évesek körében 17 százalékos gyakorisággal megy át az influenza asztmás betegségbe, az 1–12 évesek 24 százaléka középfülgyulladást kap szövődményként, ebben a korcsoportban három százalékos a hörghurut és a tüdőgyulladás megjelenése a fertőzés következtében. Ha egészséges gyermekeknél ez az arány, akkor belátható, hogy az eleve asztmás, allergiás vagy bizonyos anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekek esetében milyen fontos volna a megelőzés.
Helyes diagnózis
A tanulmány a megfelelő kezelés szükségességét is hangsúlyozta. A pontos diagnózis felállítása azonban nem könnyű, mert a gyerekek a felnőttekétől eltérő tünetekkel is reagálhatnak a fertőzésre. Hirtelen fellépő láz, a végtag- és a hátfájdalom, az elesettség, a fejfájás mellett akár hányinger, hányás és hasmenés is jelentkezhet, ráadásul kezdeti tüneteik nagyon hasonlóak lehetnek más kórokozók, például a légúti óriássejtes vírus (RSV) kiváltotta jelekhez, amelynek szezonja szintén az őszi-téli hurutos időszakra esik. Éppen ezért fontos, hogy a gyereket minél előbb mutassuk meg orvosnak, mert bár a jelentés megállapítja, hogy az európai gyermekorvosok 90 százaléka a tünetek alapján diagnosztizálja a kórt, 60 százalékban eltalálják a felelőst, így megfelelő terápiát alkalmaznak.
Olthatóság
Hat hónapos kor felett kaphatnak oltást a csecsemők is. Krónikus betegségben szenvedő gyermekek az alapbetegségük
miatt oltandók, róluk a háziorvos vagy a gondozást végző intézet gondoskodik – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus. Akik először kapnak influenza elleni oltást nyolcéves kor alatt, egy hónap időközzel kétszer oltandók, a háromévesnél kisebbek fél-fél adaggal, a nagyobbak kétszer teljes adaggal. A védelem 5-6 hét alatt alakul ki. A hat hónaposnál fiatalabb babákat oltás helyett elsősorban azzal védhetjük meg a fertőzéstől, hogy nem engedünk beteg embert a közelébe, és nem visszük olyan zsúfolt helyekre, ahol ritkán szellőztetnek. Közvetve védelmet nyújt az is, ha a nagyobb testvérek és a felnőtt családtagok – akik hazahurcolhatják a fertőzést – szintén oltást kapnak a betegség ellen.
Terhes vagy szoptató anya -e védőoltást?
A várandósság első harmadában nem ajánlottak az oltások (kivétel a magas halálozást okozó fertőzések elleniek, pl.: tetanusz, veszettség), de a terhesség második harmadától már olthatók a kismamák. Ha a szülés ideje a téli időszakra esik, a kismama oltása kivédheti az újszülött betegségét is.
Szerző: Komornik Vera
Forrás: Baba Patika
Vissza a betegségek listájához