Az egyik legjelentősebb gond, amely komoly aggodalmat okoz a szülőknek: a fejfájás, és ennek a sokak által sajnos közelről ismert változata, a migrén. A fejfájás hatással van a gyermek hangulatára, viselkedésére, személyiségére, teljesítményére, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyára. A felsoroltak függenek a kiváltó októl, a panasz gyakoriságától, illetve erősségétől. A fejfájás olykor súlyos alapbetegséget jelezhet, ezért a visszatérő és „szokatlan” jelleg alapos kivizsgálást tesz szükségessé.
Csecsemőkorban is jelentkezhet a fájdalom! A tünet az életkortól függően a legkülönbözőbb módon, kiszámíthatatlanul mutatkozhat: nagyfokú nyugtalanság, ingerültség, hányás, fénykerülés. De gyakran halljuk a szülőktől, hogy a gyermek dörzsöli a szemét, esetleg „haját tépi”, és az addig békés, nyugodt, jókedvű, játékos csemete kedvetlenné, visszahúzódóvá válik.
Szervi eredetű fejfájás
A koponyán belüli nyomás fokozódik, ami igen korai jel lehet: az agyi erek feszülése okozhatja. Főleg a homlokra és a tarkótájra lokalizálódik, ám sokszor előfordulhat, hogy a csemete képtelen pontosan megmutatni. A fájdalom egyre gyakoribbá, kifejezőbbé válhat, s egyéb tünet megjelenése is színesítheti a klinikai képet. Számtalan ok állhat a háttérben, emiatt kezelése, illetve gyógyítása mindig a kiváltó októl függ.
Stressz által kiváltott fejfájás
Ez viszonylag ritka gyermekkorban, főként a serdülés előtti időszakra jellemző. Sokszor nehéz elkülöníteni a migréntől. Főleg tanév közben fordulhat elő, ha szorongással járó esemény vagy valamilyen konfliktushelyzet várható. A gyermek-ideggyógyászok nemzetközi reprezentatív vizsgálatai szerint az utóbbi években gyakoribbá válni látszik a család szerepének megváltozása, „válsága” miatt. Gondolunk itt a mindig rohanó életmódra, az érzelmi biztonságot adó családi fészek gyakori felbomlására, az elválásra.
Migréntől szenvedve
Visszatérő, lüktető, féloldali fejfájás, hányinger, hányás, hallással, látással kapcsolatos bevezető tüneteket követően. Általában a családban több személy érintett a betegségben. Legkorábban egyéves korban írták le. Serdülőkorban a kislányoknál sűrűbb, tízéves kor alatt a kisfiúknál. Oka ismeretlen.
Kifejezetten részletes kivizsgálás szükséges a legkülönbözőbb okok kizárása céljából:
Fejlődési rendellenességek, éranomáliák, anyagcsere-megbetegedések. Kezelése türelmet, kitartást igényel és a gyermek felé sugárzó megértő szeretetet. Megelőzhetjük a rohamok jelentkezését, lefolyásukat javíthatjuk, ha ismerjük a kiváltó specifikus tényezőt, pl. stressz, kimerültség, szorongás, vakító fény, hangos zajok, bizonyos ételek.
Szerző: Dr. Szarvas Dalma
Forrás: Anyák Lapja
Vissza a betegségek listájához