Mitől gyógyulnak a gyermekkori légúti betegségek?
A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőzés. 3 éves korára 10 gyerekből legalább 8 kap ennek gyanújával antibiotikumot! Mivel a baktérium okozta, gennyes középfülgyulladás megállapítása nem mindig egyszerű feladat, sok esetben az antibiotikum kezelés feleslegesen történik.
Annak oka, hogy a középfül gyulladása gyermekekben gyakori betegség, egy anatómiai eltérésben keresendő. Egy járat, Eustach-kürt köti össze a középfület – a külső hallójárattól dobhártyával elválasztott, hallócsontokat tartalmazó üreget – a garattal. A járatnak folyadékelvezető, nyomáskiegyenlítő szerepe van. Gyermekkorban a járat szűk, vízszintes lefutású, könnyebben eldugul, mint a meredekebben elhelyezkedő, tágulékony felnőttkori variánsa. A középfül gyulladását az orrban, torokban élő baktériumok, ritkábban vírusok okozzák. A megelőző tünet csaknem mindig a nátha, amit vírusfertőzés okoz. A nátha következtében az Eustach-kürt nyálkahártyája megduzzad, elzáródik, így a középfülben a folyadék megreked, benne baktériumok szaporodása kezdődik meg. A baktérium szaporodása a fehérvérsejtek gyülekezését, ezzel genny keletkezését indítja meg, melytől a dobhártya kidomborodik, gyulladt, fájdalmas lesz. Az orvos domborodó, fénytelen vagy sárgás, vérbő dobhártyát észlel a fültükri vizsgálattal. A folyamat lázzal jár, miközben a gyermek folyamatosan nyűgös, étvágytalan, ellentétben az egyszerűen náthás betegtől, aki az éjszakai órákat, vagy a lázas periódust leszámítva jó kedélyű, játékos.
A leggyakoribb oka a gennyes középfülgyulladásnak a Streptococcus pneumoniae, Moraxella catarrhalis, Haemophilus influenzae non-b, Streptococcus pyogenes baktériumok.Ezen kórokozók legtöbbjének mikrobiológiai sajátossága miatt, MINDEN esetben az első választandó antibiotikum, az amoxicillin, melyet 10 napig szükséges alkalmazni! Sokan követik el azt a hibát, hogy „erősebb”, újabb antibiotikumot alkalmaznak abban a hitben, hogy így sikeresebb kezelést érnek el. (Teszik ezt különösen akkor, ha a gyermeknél nem az első, hanem második, harmadik gennyes középfülgyulladást állapítják meg egy szezonban.) Ez az eljárás teljességgel szükségtelen és még ártalmas is! Mint említettem az amoxicillin képes megbirkózni a leggyakoribb kórokozókkal. Ha feleslegesen alkalmazunk olyan szert, mely kiírtja a nem kórokozó mikróbákat, teret engedünk az ellenálló, rezisztens baktériumok elszaporodásának. Kezelésünk sikerét hamar ellenőrizhetjük. Ha jó a terápiás válasz, betegünk 2 nap alatt láztalanná válik, közérzete, étvágya javul. A kezelést 10 napig KELL folytatni annak érdekében, hogy a betegséget okozó kórokozó baktériumot végleg eltüntessük. Abban az esetben, ha a kórokozónk ellenállt a kezelésnek, betegünk nem gyógyul, 2 nap után is lázas, fültükri képe változatlan, másik antibiotikumot kell választanunk, mert feltehetően amoxicillinre rezisztens baktériummal állunk szemben.
Ellenőrizzük le egy kissé „lebutított” matematikával az előzőeket! 100, gennyes középfülgyulladásban szenvedő gyermekből 70 MAGÁTÓL, KEZELÉS NÉLKÜL is meggyógyul. Ezt használják ki Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, ahol a középfülgyulladást 1 éves kor felett NEM kezelik antibiotikummal! Hazánkban a kezelési gyakorlatot követjük, mert tudjuk, hogy a helyesen alkalmazott antibiotikum kezelés mellett 100 középfülgyulladásban szenvedő kisdedből 95 meggyógyul. Ezek alapján 25 gyereknek válik hasznára az antibiotikum kezelés. 25 gyerekből 17 esetben sikeres lesz az amoxicillin, tehát 100 gyerekből kizárólag 8 esetében lesz szükség más antibiotikumra, mert a kórokozó nem érzékeny az alkalmazott kezelésre.
Lefordítva, nem követünk el hibát, ha nem kezelünk antibiotikummal gennyes középfülgyulladásban szenvedő kisdedet. Amennyiben az antibiotikum kezelést választjuk, ha 2 nap után nem észlelünk javulást, a beteget ismételten orvoshoz kell vinni, MÁS szert kell választani.
Szükségesnek érzem kihangsúlyozni, hogy a MÁSIK szer nem erősebb, nem különb, mint az előző, csupán egy másik hatóanyag tartalmú antibiotikum, mely képes harcolni az amoxicillinre rezisztens kórokozónkkal!
Az úgynevezett visszatérő gennyes középfülgyulladás esetén (legalább egy hónap tünetmentes időszak van a két epizód között) szintén az első választandó szer az amoxicillin. Akár 3-4 alkalommal egymás után is! Vannak helyzetek – súlyos lefolyású, súlyos általános tünetekkel, kifejezett szisztémás gyulladással járó fertőzések, vagy ha lehetetlen a szájon át kezelés hányás miatt-, amikor szükség lehet vénásan alkalmazott antibiotikum adására. Az ilyen állapot ritka, fizikális vizsgálat mellett ilyen esetben vérvétel és mikrobiológiai mintavétel is történik.
Nem szabad elfelejteni, hogy a középfülgyulladás kiinduló állapota a nátha, a nem szellőző Eustach-kürt! Kardinális kérdés, hogy az orr és a fülkürt átjárhatóságát biztosítsuk! Tanítsuk meg a gyermeket mielőbb orrot fújni, vagy alkalmazzunk orrszívást. Nem helyes az orrcseppek korlátlan használata! Egyszerű sóoldattal fellazított orrváladék kiszívása - akár naponta 4-5 alkalommal - csodákat tesz!
Idő előtt alkalmazott antibiotikum kezelés NEM akadályozza meg, hogy a náthát középfülgyulladás kövesse!!!!
Amint korábbiakban szóba került, a középfülgyulladást ritkábban vírus okozza. A dobüregben rekedt váladék baktériummal való felülfertőzése nem következik be minden esetben. Gyermekünk náthás, nyűgös, de láztalan állapotban, orrszívást követően étvágya, kedélye jó. Orvosi vizsgálat során látható a dobhártya duzzanata, mely mögött nincs genny, csak áttetsző folyadék. Gyakorta náthás kisdedeknél rendszeresen látható „megrekedt” folyadék a dobhártya mögött, ami nem jelenti a bakteriális fertőzést, antibiotikum adása szükségtelen! Nátha mellett gyakori a nyálkahártyák vérbősége, ami érintheti a dobhártyát is. Különösen vörössé válhat a dobhártya, síró, vizsgálat ellen küzdő gyermeknél, anélkül, hogy mögötte bárminemű folyadék, vagy genny felszaporodása látható lenne.
Ilyen esetben ajánlatos nyugodt gyermeknél megismételni a fülészeti vizsgálatot, hogy az aggódó szülő megnyugtatására a láthassuk fénylő, áttetsző dobhártyát, és megállapíthassuk az egyszerű nátha diagnózisát!
Szeretném felhívni a figyelmet egy vezető tünetre: a láz és nátha mellett szembetűnő, ha a gyermeknek FÁJDALMA van! A dobüreget feszítő genny gyulladás révén fájdalmat okoz. A nátha mellett felszaporodó folyadékgyülem átmeneti halláscsökkenéssel járhat, ami miatt gyermekünk nyugtalanabb, sírósabb a megszokottnál, DE vigasztalható!
A gennyes középfülgyulladás mellett igen kellemetlen fájdalommal jár a külső hallójárat gyulladása ( otitis media externa) és a dobhártya hólyagcsás gyulladása (myringitis bullosa). Utóbbi kórképek kezelése NEM elsősorban antibiotikum adása!
Gyermekünk fájdalmának megítélése, viselkedés - változásának értékelése elsősorban a szülő feladata. A szülő beszámolójára támaszkodva végzi vizsgálatát az orvos!