Kialakulása, okai
A pikkelysömör kialakulása több tényezőtől függ. A hajlam öröklött, ebben több gén is szerepet játszik: eddig hét pikkelysömörre hajlamosító gént (Psoriasis Susceptibility Gene; PSORS) írtak le. Ma még nincs olyan rutinvizsgálat, amellyel még a bőrtünetek megjelenése előtt előre jelezhető lenne a pikkelysömörre való hajlam: ahhoz, hogy a betegség tüneteket okozzon, az öröklött gének mellett az úgynevezett "provokáló faktorra" is szükség van. Ez lehet bármilyen olyan külső vagy belső tényező, amelyre a bőr reagál. Ezek közé tartozik a tartósan fennálló stressz általi leterheltség, valamint az elhízás és a dohányzás is. A pikkelysömör bőrtünetei csak akkor alakulnak ki, ha a hajlam és a provokáló faktorok együttes hatása eléri azt a küszöbértéket, melynél a betegség már megjelenhet. A pikkelysömör semmilyen formában nem fertőz, és mivel a hajlam sem adható át másnak, a beteg környezetére nézve egyáltalán nem tekinthető veszélyesnek.
Tünetek
A kórkép tünetei annyira jellegzetesek, hogy egy egyszerű bőrgyógyászati vizsgálat alapján is felállítható a diagnózis, és csak ritkán van csak szükség szövettani vizsgálatra. A pikkelysömörnek számtalan fajtája létezik, s a tünetek is sokfélék: egyeseknél csupán a gyulladt bőrfelület szárazsága, pikkelyessége látható, másoknál ez viszketéssel is jár. A hámló réteg könnyen lekaparható, a lekaparás után pedig pontszerű, apró vérzés látható, aminek az az oka, hogy a bőr pikkelysömörös elváltozásában a bőr érszerkezete is kórosan megváltozik. A betegség az egész testen bárhol megjelenhet, de vannak olyan területek, ahol gyakrabban előfordul: ilyen például a hajas fejbőr, a végtagok feszítő felszíne (térd, könyök) és a körmök.
A pikkelysömör csecsemő- és gyermekkorban is előfordulhat, bár jóval ritkábban, mint a felnőtteknél. Csecsemőkorban leggyakrabban a pelenkás terület makacs, hagyományos kezelésre nem gyógyuló, élénkvörös, éles széllel elhatárolódó gyulladása - orvosi nevén pelenkapsoriasis -, valamint a hajlatok (hónalj, köldök) és a hajas fejbőr megbetegedése képében jelentkeznek a tünetek. Gyermekkorban is gyakoriak a hajas fejbőrt érintő tünetek, jellemző továbbá a testszerte, főként a törzsön elszórtan megjelenő, 0,5-2 cm átmérőjű, pikkelyesen hámló, gyakran enyhén viszkető tünetek megjelenése.
A kórkép legsúlyosabb formájának megjelenése felnőttekben és gyermekekben is viszonylag ritka. A bőrön ezekben az esetekben már gennyhólyagok is látszanak, amelyek 1-2 millimétertől a több centiméter nagyságig terjedhetnek, enyhe esetben csak a tenyereken és a talpakon, veszélyesebb esetben viszont már az egész testen jelentkeznek. Ez az állapot komoly belgyógyászati szövődményekkel és fertőzésekkel is járhat, súlyos esetben pedig vérmérgezés is kialakulhat. A pikkelysömör a belső szerveket nem betegíti meg (a betegség kizárólag ízületi panaszokkal társulhat), a már meglévő belső szervi elváltozások azonban ronthatják vagy provokálhatják az előbbiekben említett tünetek megjelenését. A betegség lefolyása rendkívül változatos, vannak, akiknél egész életükön át csak a könyök felett és a térdeken jelenik meg, másoknál viszont időnként a több tenyérnyi plakkok szinte elborítják a bőrfelszínt. A hullámzó megjelenés nagyon jellemző: néhány hónapig tartó súlyosabb állapot után a betegek akár évekig is tünetmentesek lehetnek. Nyáron általában javulás várható, fertőzéseket, komolyabb stresszt követően viszont a bőr állapota ismét romlik.
Kezelés, megelőzés
A huszadik század előtt a pikkelysömörben szenvedő emberek számára nem álltak rendelkezésre hatékony kezelések. Bár a betegség még mindig nem gyógyítható, de korszerű kezelésekkel ma már tünetmentessé tehető. A bőrgyógyász értékeli a tüneteket, emellett figyelembe veszi a társbetegségeket, az életkort, a beteg nemét és még több más szempontot is, majd ezt követően választja ki a beteg számára legkedvezőbb kezelést. Ez lehet helyi gyógyszeres kezelés, amelynek során a szakemberek szaliciles kenőcsök, sampon, olajok vagy sós fürdő segítségével próbálják elősegíteni a pikkelyek leválását a gyulladt bőrfelületekről. A kórkép enyhébb formáinak kezelésében különböző kozmetikai szerekkel is hatásos eredményeket lehet elérni. Súlyosabb esetben ezt a beavatkozást egészíti ki az UV-A vagy UV-B fényterápia, amikor az érintett bőrfelületeket (vagy az egész testet) meghatározott ideig kezelik az adott hullámhosszú UV-fénnyel. Különösen súlyos állapotban már Magyarországon is elérhető a biológia terápia, amelynek során injekciókúra segítségével gyorsan és jelentős javulás érhető el a betegek állapotában: a módszer lényege a fehérvérsejtek, az immunsejtek és a hámsejtek kölcsönhatásának gátlása. A gyógyszeres és fényterápia, valamint a helyi kezelés kiegészítéseként természetesen elengedhetetlen a betegség kiújulását elősegítő tényezők - elhízás, stressz, dohányzás - csökkentése is, ezek nélkül ugyanis a terápiák nem lesznek teljes hatékonyságúnak.
Betegtájékoztatónk a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának leírása és ajánlásai alapján készült.
[origo] egészség