Mitől gyógyulnak a gyermekkori légúti betegségek?
A válasz egyszerű: a nátha vírus fertőzés következménye, az arcüreggyulladás nátha talaján kialakuló baktérium felülfertőzés. A két betegség elkülönítése rendkívül fontos, mert a felesleges antibiotikum kezelésnek nagy ára van!
A tüneteket ismerjük, lázzal kísért fejfájás, orrfolyás, orrdugulás, tüsszentés. Ezek a tünetek a gyermeknél nyugtalanságot, bágyadtságot, étvágytalanságot idézhetnek elő. Pár nap alatt az orrváladék állaga megváltozik, a kezdetben vízszerű váladék sűrűsödik, tapadóssá válik, sárgás vagy zöldes színű lesz. Itt kell azonnal egy elterjedt tévhitet megszűntetni!
Az orrváladék állagának és színének változása NEM jelent baktérium okozta fertőzést, NEM bizonyítja az arcüregek gyulladását!!!!
A nátha gyakran több hétig eltart. Egy közösségbe járó gyermeknél egymást érik a „takonykóros” időszakok. A kezdetben jelentkező láz elmúlik, nátha és orrdugulás marad. Ha nem szűntetjük meg a náthával járó nyálkahártya duzzanatot és váladékpangást, annak baktérium felülfertőzés lehet a következménye vagy a dobüregben vagy kisdedkortól kezdve az arcüregekben, nagyobb gyermeknél a homloküregben. Rendszeres orrfújás, orrszívás segíthet megelőzni a következményeket!
Fontos tudnivaló, hogy az arckoponyában és a homlok mögötti részen már születéstől fogva vannak nyálkahártyával bélelt üregek, de ezen területek légtartalma, teljes átjárhatósága és összeköttetése az orral az életkor előre haladtával alakul csak ki! Arcüreg gyulladása egy 2 évesnél idősebb, homloküreg gyulladása egy 5 évesnél idősebb gyermeknek lehet.
Nincs olyan mindennapos eszközös vizsgálat, mely egyértelműen különbséget tudna tenni az üregben vírus okozta nátha miatt felszaporodott vízszerű folyadék, vagy a baktérium felülfertőzés miatt keletkezett genny között.Az arcüregek megvastagodott nyálkahártyája pedig egyszerű náthában vagy allergiás rhinitisben ugyanúgy észlelhető.
Mégis, hogy tudunk különbséget tenni elhúzódó nátha és az arcüreg bakteriális gyulladása között? Az orvos ebben az esetben szinte kizárólag a szülő által elmondottakra támaszkodhat! 2 évesnél idősebb, legalább 10 napja náthás gyermekünk a kezdeti lázas állapot után napok óta az orrfolyást, éjszakai köhögést leszámítva jól van. Nátha tünetei nem enyhülnek, bágyadtabb, étvágytalan, napközben is sokat, öblösen köhög, ismét magas láza lehet, fejfájásról panaszkodik, beteg benyomását kelti. Nagyobb gyermek folyamatos orrdugulásról, orrgyök melletti, homloktáji feszítő érzésről panaszkodik, arcára nyomást gyakorolva, fájdalmat jelez. Ebben a két helyzetben szinte biztosak lehetünk, hogy az arcüregek bakteriális gyulladása bekövetkezett.
Az arcüreggyulladás diagnózisa tehát a kórlefolyás, klinikai tünetek alapján állapítható meg. Röntgenvizsgálat nem bizonyító értékű! Csak ha a kórlefolyás és a tünetek alapján megállapítottuk a bakteriális gyulladást, kizárólag ebben az esetben alkalmazhatunk antibiotikum kezelést. A középfülgyulladásnál már megismert kórokozókkal állunk szemben – S.pneumoniae, H.influenzae non-b, M.catarrhalis, S.pyogenes – így első választandó szerünk az amoxicillin, amit 10 napig kell alkalmazni. Csak akkor szükséges más antibiotikumot alkalmazni, ha 2 nap alatt nem észlelünk állapotjavulást! Jótékony, váladéklazító hatású a bőséges folyadék bevitel. Az arcüregek melegítését (infrázás) és a gőzölést azonban rövid ideig és láztalan állapotban szabad csak alkalmazni! Az arcüreggyulladás konzervatív eszközös kezelése („pröccölés”, felszúrás) ma már nem elfogadott rutingyakorlat. Az antibiotikum kezelés pár napos késése nem jelent veszélyt betegünk számára. A betegek többsége magától meggyógyul, a felesleges antibiotikum adással viszont árthatunk, növelhetjük az ellenálló baktériumok számát!