Mit kell tudni a gyermekkori asztmáról?







Gyermekkori asztma

Légzés, hörgők, tüdő

 

asztma tünetei gyerekeknélAz életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két alapvető funkció a légzés és a vérkeringés. Ennek révén jutnak sejtjeink a működéshez nélkülözhetetlen oxigénhez.

Az oxigénben gazdag belélegzett levegő az orron, a garaton, a légcsövön és a faágszerűen egyre kisebb ágakra oszló hörgőkön keresztül a tüdőhólyagocskákba jut. Ezekhez egy-egy kis verő- és vivőér (kapilláris) fut. Az elhasznált levegőt szállító erek a széndioxidot leadják és helyette oxigénnel telítődnek. Ez a légcsere zajlik a tüdőben. A belélegzett levegővel idegen anyagok is kerülnek a légutakba, ezek kisöprése, eltakarítása is állandóan folyik.

A tüdő fejlődése legalább 8-10 éves életkorig tart. Különösen nagy változások történnek az első három életév során. Erre az időszakra jellemző a hörgők keresztmetszetének nagy ütemű növekedése. A légutak átjárhatóságát akadályozó elváltozások (a hörgők szűkületei, a hörgőkben lévő váladék, a hörgőfal gyulladásos megvastagodása, a félrenyelés kapcsán ide került idegen anyagok) megzavarják a gázcserét, a tüdő öntisztulási folyamatát és okozhatnak asztma-szerű tüneteket is.

Asztma

A betegség lényege, hogy a légutak időnként (rohamszerűen) vagy tartósan beszűkülnek. Ez három tényező hatására jön létre:  

  • a hörgők falában lévő izomzat görcsösen összehúzódik
  • a hörgők belső fala (nyálkahártyája) megvastagodik
  • a hörgőkben sűrű, nehezen kiköhöghető váladék szaporodik fel

Annak alapján, hogy allergiás hajlam fennáll-e, vagy más allergiás betegség is kíséri-e az asztmát, megkülönböztetünk allergiás és nem-allergiás asztmát. Gyermekkorban a betegek többsége az allergiás csoportba sorolható.

A 30 évvel ezelőtt megkezdett kutatások révén tudjuk, hogy a betegség lényege a hörgőrendszer tartós gyulladása, mely két roham között, a tünetmentes időszak alatt is fennáll. Ez a gyulladás mind az allergiás, mind a nem allergiás asztmában megfigyelhető. Ezért az asztma kezelésének fő célja a gyulladásos folyamat tartós visszaszorítása. Emellett természetesen szükség van az állapotrosszabbodások során kialakuló hörgőgörcs kezelésére is hörgőtágítók alkalmazásával.

A gyulladás három szakaszban zajlik:   Heveny gyulladásos szakasz

  • simaizom görcs
  • nyálkahártya duzzanat
  • váladék felszaporodás

Krónikus gyulladásos szakasz

  • a gyulladásos sejtek aktiválódnak, gyulladást fenntartó anyagokat termelnek
  • a légzőhám sérül, ezért a hörgők különböző anyagokkal szemben túlérzékennyé válnak

Szöveti átépülés szakasza

  • a hörgőket körülvevő simaizomzat megvastagszik
  • a hám alatti kötőszövet felszaporodik

 

Hörgő endoszkópos képeA gyulladás szakaszai nem meghatározott időrendben követik egymást: a szöveti átépülés megkezdődhet korán, nem sokkal a betegség tüneteinek kezdete után is. Ezért vannak betegek, akiknél nem súlyos tünetek mellett gyorsan hanyatlik a légzésfunkció, míg másoknál éveken keresztül gyakori rohamokkal zajlik az asztma, mégis jó légzésfunkcióval rendelkeznek. A légutak hámjának sérülése következtében a simaizomzat összehúzódó képessége jelentősen megnő, ami a hörgők reaktivitásának fokozódásához vezet („hiperreaktivitás).

Légzésfunkciós tesztekkel ezt is vizsgáljuk: ha a kezelés sikeres, nemcsak a tünetek javulnak, hanem a reaktivitás is csökken. Ennek eléréséhez azonban több hónapig tartó gyulladáscsökkentő kezelésre van szükség, melynek értelemszerűen a rohammentes időszakra is ki kell terjednie.

 

Miért van egyre több asztmás?

Az utóbbi 30 évben az asztma előfordulási gyakorisága gyermekkorban 10 évenként 50%-kal növekedett. Ez a növekedés a 90-es évek végén megállt. Az előfordulási gyakoriságban rendkívül eltérő adatokat regisztrálnak a Föld különböző részén: a legmagasabb és legalacsonyabb adat között 20-szoros különbség mutatkozik. A magas értékek a fejlett országokra jellemzők. A 90-es évek közepétől napvilágot látott hazai felmérések szerint a gyermekkori asztma előfordulási gyakorisága Magyarországon a 90-es évek második felében 3% körül volt. (Más országok statisztikáihoz hasonlóan ez a szám a középsúlyos és súlyos eseteket takarja. Az enyhe gyermekkori asztmát nálunk is gyakran más betegségként kezelik). Szerencsére az asztma ritkán vezet halálhoz, és az utóbbi 10 évben az előfordulási gyakoriság folyamatos emelkedése ellenére a halálozási arány csökkent.

A "Miért van egyre több asztmás?" kérdésre egyértelmű válasz jelenleg nem adható. Az biztos, hogy mivel a betegség kialakulásában örökletes tényezőknek fontos szerepe lehet, és a betegség csak ritkán halálos, a népességben folyamatosan szaporodik a "génhordozók" aránya. Szaporodnak azok a környezeti tényezők is, melyek a betegség kialakulásában rizikó-faktornak számítanak. Arra is utalnak jelek, hogy immunrendszerünk is változik.

 

Miért éppen nekem van asztmám?

Az asztmás betegség kialakulásában a nemek közötti különbségek régóta ismertek: 14 éves korig a fiú-lány arány 2:1, később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő és fiatal felnőtt korban kezdődő betegség lányoknál/nőknél gyakoribb. Régóta tudjuk azt, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő más allergiás betegségek is (ekcéma, szénanátha, étel-allergia). Nem maga a betegség öröklődik, hanem az allergiás hajlam. Az allergia helyett az orvosi irodalom gyakran használja az atópia elnevezést. (Ez megváltozott reakciót jelent: az atópiás egyén a környezetben előforduló fehérje természetű anyagok hatására allergiás ellenanyagokat termel). A szülők és testvérek atópiás betegsége jelentősen megnöveli a születendő gyermek esélyét arra, hogy asztmás legyen. Ha mindkét szülő allergiás asztmás, több mint 60% az esélye annak, hogy gyermeküknél is kialakuljon a betegség.

A genetika fejlődése azzal kecsegtetett, hogy előbb-utóbb a genetikusok megtalálják az „asztma-gént”. Kiderült azonban, hogy nem egy "asztma-gén" van, hanem nagyon sok: az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több helyhez kötődik. Ez jól magyarázza azt a nagyfokú változékonyságot, mi az asztma lefolyásában, súlyosságában, a kezelésre adott válaszban tapasztalható.

Allergiás asztma kialakulása attól függ, hogy a genetikailag hajlamos egyén mikor, milyen dózisban és mennyi ideig van allergiát okozó anyagok hatásának kitéve - beleértve a magzati időszakot is. Az allergiát okozó anyagok (allergének) között az egyik legfontosabb a házipor-atka. A szabad szemmel éppen nem látható, pókfélék családjába tartozó élőlény fő táplálékát az ember bőréről leváló hámdarabok jelentik. Az atka ürüléke a matracról, szőnyegről, plüss játékokról a szobalevegőbe, majd a légutakba kerül, és így vált ki allergiás reakciót a tüdőben. A zsúfolt városi életmód kedvez az atka szaporodásának.

Az allergének másik nagy csoportját a pollenek (virágporszemcsék) jelentik. A fák, fűfélék, gyomok (parlagfű, fekete üröm) pollenje virágzásuk idején, szezonálisan okoz légúti allergiát.

 

Levegő virágportartalma  

Fontos allergének az állati szőrök és a levegőbe kerülő penészgomba-spórák is. A kezdeti vizsgálatok nagyon szoros összefüggést mutattak a házipor-atkával szembeni allergia és az asztma gyakorisága között. Ennek alapján az atka ellenes rendszabályok alkalmazása jó stratégiának tűnt az asztma terjedésének megállításában. Kiderült azonban, hogy ott is nő a betegek száma, ahol nincs atka. Ezeken a helyeken a penészgombákkal szembeni túlérzékenység gyakori. Ahol mindkét előbbi allergén hiányzik, ott az asztmások között sokkal többen válnak allergiássá macska- és kutyaszőrrel szemben. Érdekes tapasztalat, hogy a pollen-allergiás gyerekek nem kis részének szezonálisan csak szénanáthás tünetei vannak, míg asztmás tüneteik az év másik részében, mindig légúti vírusfertőzést követően jelentkeznek akkor, amikor a szénanáthát okozó pollen már rég nincs a levegőben. Mindebből kitűnik, hogy az asztma és allergia közötti kapcsolat teljes ismeretétől még messze vagyunk.

Az asztma kialakulását elősegítő faktorok között különös fontosságú a lakáson kívüli és a lakáson belüli levegőszennyezés. Az allergiás betegségek ritkább előfordulási gyakoriságát falusi környezetben régebben azzal magyaráztuk, hogy a városok levegője szennyezett. A közelmúltban lefolytatott vizsgálatok nem tudták bizonyítani a levegőszennyezés oki szerepét az asztma kialakulásában. Sőt, a volt kelet- és nyugatnémet összehasonlító adatok azt mutatták, hogy a szennyezett levegőjű Lipcsében és Halléban kevesebb az allergiás gyermek, mint a jó levegőjű Münchenben. Ha az asztma kialakulásában nem is, meglévő asztma esetén az állapotrosszabbodásban biztosan van szerepe a szennyezett levegőnek, így például a városokban kialakuló szmognak.

A lakáson belüli legfontosabb levegőszennyezés a dohányfüst. Egyértelmű összefüggés van az anya terhesség alatti dohányzása és a csecsemőkori légúti fertőzések, asztmás hörghurut, asztma között: gyakrabban fordulnak elő, súlyosabb formában jelentkeznek ezek a betegségek a dohányzó anyák gyermekei között.

Megváltoztak a táplálkozási szokásaink is (kevesebben szoptatnak, később genetikailag manipulált élelmiszereket fogyasztunk, az élelmiszeripar sok színező anyagot, tartósító szert használ).

A felsorolt hatásokat "a nyugati életstílus" következményeként foglalják össze.

A higiénés teória szerint a védőoltások, antibiotikumok és a javuló higiéné miatt eltűntek, illetve "megszelídültek" a fiatal csecsemőkori baktérium- okozta betegségek. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki allergiás immunválasz, ezekre a behatásokra szükség lenne. Kiesésük kedvező következménye a csecsemő-halálozás és a súlyos fertőzések csökkenése, kedvezőtlen pedig az allergiás betegségek megszaporodása lett. A falu és város között az allergiás betegségek szempontjából az a döntő különbség, hogy a szülők mezőgazdasági tevékenysége révén a gyermekek életük kezdetén (sőt a méhen belüli életszakaszban is!) nagyobb pollen-, állati szőr- és baktérium-hatásnak vannak kitéve. Ez ugyanúgy védelmet jelent az allergia kialakulásával szemben, mint régebben a fiatal csecsemőkori bakteriális fertőzések. A környezeti feltételek változása az idők folyamán tehát immunrendszerünk fejlődésére is hatással volt.

 

Melyek az asztma tünetei és mi váltja ki azokat?

  asztma egészséges hörgők

Ziháló légzés, megnyúlt-, sípoló kilégzés, a légzés nehezítettsége az asztma legjellemzőbb tünetei gyerekeknél. Ezeket gyakran kíséri köhögés. Az izgatott, száraz, rohamszerű köhögés lehet vezető tünet is. A náthás tünetek nélküli éjszakai köhögés, az ugrálásra-, sírásra-nevetésre, hideg levegő belélegzésére jelentkező köhögés nem ritkán az enyhe asztma fő tünete. Gyakran látható kapkodó, szapora légvétel is. A gyermekek egy része mellkasi szorítást érez.

 

 

 

A gyermekkori asztmára jellemző a „rohamszerű” megjelenés, majd azt követően a hosszabb ideig tartó tünetmentesség. Ez utóbbi csak az asztma „látványos” tüneteire vonatkozik, mert a beteg illetve a szülő gondos kikérdezése során többnyire kiderül, hogy apróbb panaszok a „tünetmentes” időszak alatt is vannak (pl. fizikai terheléskor, hideg levegő hatására, ködös időben száraz köhögés mellett szapora légzés jelentkezik).

 

 

 

Kiváltó okok

Mint az előző fejezetből kitűnik, sok mindent nem tudunk még arról, hogy mikor és mi indítja be az asztma lényegét jelentő gyulladásos folyamatot. Az állapot rosszabbodását kiváltó okokat sokkal jobban ismerjük. Fiatal gyermekkorban ezek közül legfontosabb a légúti vírusfertőzés. Az óvodás kisgyermekek többsége egy őszi-téli időszak alatt 4-5 légúti vírusfertőzésen esik át. Ezek az asztmás gyermeknél kiváltják a betegség jellegzetes tüneteit (izgatott köhögés, sípoló-, nehezített légzés). Azonban nem mindig ilyen "vehemensek" a tünetek: sok enyhe asztmás van az éjszakai köhögősök, ismétlődő és elhúzódó "légúti hurutokkal" bajlódó gyerekek között. Ők azok, akik nem gyógyulnak meg antibiotikumok, köptetők, köhögéscsillapítók ismételt adására sem.

Nagyobb gyermekeknél már többször megfigyelhető, hogy az allergénnel történő találkozás váltja ki a rohamot (lakáspor, macskaszőr, füvek-virágok pollenjei). Az ismert allergén elkerülése (ami a macskaszőr esetében könnyen megoldható, a pollenekkel már nehezebben) a gyógyítás fontos része.

Fizikai terhelés okozta állapotrosszabbodás az asztmás gyermekekre annyira jellemző, hogy ezt kérdéses esetben a diagnózis megállapításához is igénybe vesszük (lásd a terheléses légzésfunkciót a következő fejezetben). Elsősorban a hosszabb távú futás, kisebb mértékben a kerékpározás szokott kiváltó tényezőként szerepelni, ezért fontos kérdés asztma gyanúja esetén, hogy az iskolai testnevelési órán előfordult-e, hogy köhögés vagy nehezített légzés miatt a futásból ki kellett állnia a gyermeknek. Az sem ritka, hogy a szülők által lustának tartott gyerek ilyen okokból kerüli a nagyobb mozgással járó játékokat.

A légutakat izgató anyagok között a legfontosabb lakáson belüli levegőszennyezésről, a dohányfüstről az előző fejezetben volt szó. Erős szagok és a külső levegő szennyezettsége is provokálhat rohamot. Gyakran szerepel kiváltó tényezőként hideg-front, másoknál a párás-ködös időjárás. Az sem ritka, hogy nagyobb lelki vagy érzelmi behatás a tünetek hirtelen rosszabbodását váltja ki.

 

A csecsemő- kisdedkori asztmás hörghurut (obstruktív bronchitis)

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés. Sokuknál ezek a tünetek ismétlődnek, minden légúti hurut során előjönnek. Nagyobb részüknél az ismétlődő tünetek 5-6 éves korra megszűnnek, a többieknél később is megmaradnak, belőlük „valódi” asztmás lesz. Tehát az esetek egy részében a csecsemő- kisdedkori asztmás hörghurut az asztma korai megnyilvánulása.

Mi lesz a későbbiekben?  

  • A három éves kor előtt kezdődő tünetek nagyobb hányada eltűnik iskoláskorra.
  • A gyakori és súlyos kezdeti tüneteket mutatókból több lesz később asztmás.
  • Leginkább akkor van esély asztma kialakulására, ha az obstruktív bronchitis mellett más allergiás betegség is van (pl. ekcéma).
  • Fiúknál és korai kezdet esetén legnagyobb az esély a betegség „kinövésére”.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az asztmás hörghurutos gyermekek fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényelnek, nem intézhetők el azzal, hogy „majd kinövi!”.

Az asztmás hörghuruthoz hasonlóan, a „valódi” gyermekkori asztmások egy része is felnőtt korra „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe betegek 70%-ára igaz, és akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőtt korban is enyhe asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70% marad felnőtt korra is asztmás.

A gyermekorvosok jelentős része fél az asztma „megbélyegző” diagnózisát kimondani. Ezért az enyhe asztmát az esetek jelentős részében más betegségként kezelik („hörghurut”, „lázmentes tüdőgyulladás”). E gyermekek feleslegesen számtalan antibiotikus kúrán esnek át, a köptetők teljes skáláját megismerik, ahelyett, hogy néhány napos hörgőtágító kezeléssel „megúsznák” enyhe asztmájukat.

Az asztmás hörghurut heveny tüneteit ugyanúgy kell kezelni, mint az asztmás rohamot: elsőként választandó gyógyszer a hörgőtágító. Az ismétlődő asztmás hörghurutos csecsemőket és kisdedeket el kell látni a koruknak megfelelő inhalációs eszközzel, mert a tünetek leghatásosabban a belélegzés útján bevitt hörgőtágítóval kezelhetők.

Nagyobb problémát jelent a fenntartó kezelés. Napjainkban a nemzetközi tudományos életben jelentős súllyal képviselt az a vélemény, hogy az asztmás hörghurut az asztma- spektrum részének tekintendő. Ez azt jelenti, hogy a csecsemők és kisdedek egy részénél már ebben az életkorban el kell kezdeni a tartós gyulladáscsökkentő kezelést. Az ezzel kapcsolatos tévhitekről és megalapozatlan félelmekről a gyógyszeres kezeléssel foglalkozó fejezetben részletesen lesz szó.

 

Hogyan állapítjuk meg valakinél az asztmát?

 

Típusos esetben - rohamszerűen jelentkező száraz köhögés, nehezített légzés, kilégzési sípolás esetén - az asztma diagnózisa könnyű. Az előzmények feltárása, a családban előforduló allergiás betegségek, az adott gyermeknél csecsemőkori ekcéma, táplálék allergia előfordulása nélkülözhetetlen része a diagnózisnak. Ezek ugyanis növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának esélyét. Problémát jelentenek az enyhe esetek (az asztmások egy harmada idetartozik), ahol a fő tünet a köhögés és csak vizsgálatkor hallja az orvos a megnyúlt, sípoló kilégzést. Egy óvodás gyermeknél az őszi-téli időszak alatt „normálisan” legalább 4-6 alkalommal jelentkezik légúti fertőzés kapcsán több napig tartó köhögés. Asztmára gyanús a köhögés, ha hurutos tünetek nélkül, rohamszerűen éjszaka jelentkezik, vagy ha futást, sírást-, nevetést követően lép fel. Különösen a fizikai terhelés kiváltotta köhögésre kell rákérdezni (Köhög-e az óvodás gyermek a játszótéri ugrálás, futás során, vagy az iskolás gyerek tornaórán, ha hosszabb távot kell lefutni?).

Légzésfunkciós vizsgálatok

 

A légzésfunkció lemérése a kiegészítő vizsgálatok közül a legfontosabb. Ehhez a vizsgálathoz a beteg együttműködése szükséges, ezért rutinszerűen csak 5-6 éves életkor felett végezhető el.

1. Nyugalmi légzésfunkció: a FEV-1 (erőltetett kilégzéssel 1 másodperc alatt kilélegzett levegő mennyisége) vagy a PEF (kilégzési csúcsáramlás) 20%-nál nagyobb csökkenése asztmára utalhat. A légzésfunkciós értékek 12-15%-nál nagyobb javulása inhalációs hörgőtágító adása után - ezt reverzibilitásnak nevezik – szintén asztmára jellemző légzésfunkciós jel.

2. Terheléses vizsgálat: a légzésfunkció alakulása fizikai terhelést követően. Ha 6 perces futás után 20 perccel a FEV-1 értéke 15-20 százalékos csökkenést mutat, a reakciót asztmára jellemzőnek tekintjük. Akár a nyugalmi légzésfunkciót, akár a reverzibilitást, akár a fizikai terhelés kiváltotta beszűkülést bizonyítunk, ezek eredményei és az asztma súlyossága között nincs szoros összefüggés. Ugyanakkor egy adott betegnél a légzésfunkció változása állapotának javulását illetve rosszabbodását nagyon jól jelzi.

  Az „anyósnyelv” jó gyakorlat a légzésfunkciós vizsgálat előtt:  

 

Anyósnyelv asztma vizsgálat

 

Maga a vizsgálat így történik: 

 

Gyermekkori asztma vizsgálat
A légzésfunkció mérésének egyszerű, otthon is elvégezhető módszere a kilégzési csúcsáramlás-mérés. Ha az asztmás ismeri a saját legjobb értékét, a csúcsáramlás értékeihez is lehet szabni a kezelési utasítást. Általános szabály, hogy ha a legjobb értékhez képest 20%-nál nagyobb a beszűkülés, hörgőtágítót kell használni, 60%-alatti érték pedig azt jelenti, hogy orvosi segítség van szükség. (Erre példa: a saját legjobb 300, a mért érték 180 alatti.)    

 

Csúcsáramlásmérő:       

 

Csúcsáramlásmérő

 

A légzésfunkció vizsgálatát nemcsak 6 évesnél idősebb gyermeknél (aki képes gyors és hosszú erőltetett kilégzésre) és nemcsak drága légzésfunkciós műszerrel lehet elvégezni. Kisebb gyermeknél néhány perces futás, vagy ugrálás előtt és után megmérve a légzésszámot, meghallgatva, hogy van-e sípolás a tüdő felett, vagy hörgőtágító adása előtt és után elvégezve ezeket, megtudhatjuk, azt, amire a légzésfunkció is szolgál: fennáll-e hörgőszűkület, és az javul-e hörgőtágító adását követően.

 

Provokációs vizsgálatok

 

Elvégzésük akkor indokolt, ha a diagnózis bizonytalan: a tünetek asztmára utalnak, de a légzésfunkciós vizsgálatokban nincs eltérés. Ilyenkor a gyermek laboratóriumi körülmények között emelkedő koncentrációban lélegez be hörgőgörcsöt kiváltó anyagot. A légutak hiperreaktivitása az asztmás betegek döntő többségére jellemző, azaz náluk a provokáló anyagok alacsonyabb koncentrációban váltanak ki hörgőgörcsöt, mint egészségeseknél. Elnevezése ellenére a vizsgálat veszélytelen: a provokáló anyag belélegzése után kialakult hörgőszűkületet azonnal oldani lehet hörgőtágítóval.

Allergiás vizsgálatok

 

Az allergiás bőrpróbák eredménye is fontos a diagnózis szempontjából. Tudni kell azonban, hogy a bőrpróba pozitív lehet allergiás betegség nélkül is, és az asztma is gyakori allergia nélkül. Az allergiás bőrpróbák eredménye nemcsak a diagnózis, hanem a gyógykezelés szempontjából is fontos, ugyanis az allergia az asztmás állapotrosszabbodás egyik kiváltó tényezője. Így az ismert allergén lehetőség szerinti elkerülése ugyanúgy része a gyógyításnak, mint a gyógyszeres kezelés. Az allergiás bőrpróbák ismétlésének csak akkor van értelme, ha újabb allergiás kiváltó ok lehetősége merül fel (például az eddig csak télen jelentkező tünetek a nyár végén is jelentkeznek, ami ebben az esetben parlagfű-allergia gyanúját veti fel).

Az allergiás héttér tisztázásának leginformatívabb (egyben a legkevésbé költséges) módszere a perkután bőrpróba elvégzése („karcolásos” vagy ”prick”- teszt) a leggyakoribb légúti allergénekkel. Ezek a házipor-atka, pollenek, állati szőrök, penészgombák. Többnyire felesleges a vérből allergén-specifikus ellenanyagok rutinszerű meghatározása. Ezekre étel-allergia vagy nagyon ritka légúti allergia gyanúja esetén van szükség.

  Allergiás bőrpróba - Prick-teszt. (Kicsit viszketni fog, de nem fájdalmas)  

 

Prick-teszt allergiás bőrpróba

 

 

Hasonló tüneteket okozó más betegségek kizárása

 

Az asztma diagnózisának megállapítása során figyelembe kell venni azokat a betegségeket, amelyek asztmához hasonló tüneteket okoznak. Ilyenek a gégehurut (croup), ami kisdedkorban asztmával együtt is jelentkezhet, az ismétlődő hörghurut, tüdőgyulladás, idegen anyagok félrenyelése, hörgőszűkület és a hörgők más fejlődési rendellenességei, hörgőtágulat, esetleg ritka anyagcsere betegség. Sok esetben a klinikai tünetek alapján is elkülöníthetők e betegségek, de gyakran van szükség a pulmonológiai diagnosztika egyéb vizsgáló eljárásaira is: mellkasi röntgenvizsgálat, ultrahang, nagy felbontású CT (HRCT), spirál CT, mágneses rezonancia (MR), kontrasztanyagos nyelésvizsgálat, hörgőtükrözés, hörgőmosás, érfeltöltés stb.)

 

Az anyag aktualizálásának dátuma: 2014. január HU/MED/0096/12(1)


Gyakran ismételt kérdések Tévhitek Kérdése van? Kérdezze szakértőinket! Vissza a főoldalra

2012. 09. 14. 12:33:00 | Válasz erre #14 | Gyermekbetegsegek.hu teszt

Teszt 09.14.

2012. 03. 27. 9:18:00 | Válasz erre #13 | Gyermekbetegségek.hu válasza Petrits Viktória (#12) részére

Kedves Anyuka! Kérjük, hogy betegségekkel, orvosi témájú kérdéseikkel forduljanak bizalommal szakértőinkhez az Orvosi tanácsadás oldalunkon: www.gyermekbetegsegek.hu/orvositanacsadas.aspx Megértését köszönjük.

2012. 03. 27. 9:00:00 | Válasz erre #12 | Petrits Viktória

Kislányom 5 éves, diagnosztizáltak nála 60% os légcsőszűkületet, emellett sokszor van neki hörghurutja és előfordult már kruppos roham is! Jelenlegi kérdésemre várnám válaszát, miszerint, minden előzmény nélkül a gyerek elkezdett ingerszerűen köhögni, érdekes, hogy az éjszaka köhögésmentes, de amint felébred szinte megállás nélküli a köhögése, semmi csillapítás nem használ /szirupok, párásítás/ Ön szerint ezt mi okozza? Válaszát köszönöm.

2011. 03. 23. 13:34:00 | Válasz erre #11 | Gyermekbetegségek.hu admin válasza Horváthné Németh Melinda (#10) részére

Kedves Felhasználóink! Kérjük, hogy betegségekkel, orvosi témájú kérdéseikkel forduljanak bizalommal szakértőinkhez az Orvosi tanácsadás oldalunkon: www.gyermekbetegsegek.hu/orvositanacsadas.aspx Megértésüket köszönjük.

2011. 03. 23. 13:28:00 | Válasz erre #10 | Horváthné Németh Melinda

Tisztelt Doktor Úr!Van egy 2és fél éves kislányom asztmás rágótablettát szed este rendszeresen és ha kell hörgőtágítót.Most derült ki ,hogy ekcémás a kis bőre is.Van összefüggés a kettő között?Van esély rá ,hogy elnövi mindkettőt?@álaszát köszönöm

2011. 03. 13. 10:15:00 | Válasz erre #9 | Futo erzsébet

Tisztelt doktornő A kisfiammal a meg születése ota küzdünk a havonta egyszeri vagy 2szeri meg fázástol náthátol és évente be kerülünk a korházba tüdő gyuladással . most 3és fél éves a kis fiam tavaj decemberben is bent feküdtünk tüdü gyuladással 5nap után haza engedtek és 3ad nap vissza küldtek alergia vizsgálatra ami ki mutatta hogy alergiás a macska kutya szörre a mogyorora füstre tolra gyapjura és fel irtak neki áprilisig 50es Egifilint Én ezzel azt szeretném öntöl meg kérdezni hogy ha ez a gyogyszer nem hat és ha befejezi a szedését és ugyanugy elöjönek az asztma szerü tünetei mit lehet tenni?Ez mindig így lessz a kis életében?Elöre is kőszőnőm válaszát

2010. 08. 07. 20:09:00 | Válasz erre #8 | nikolett

Tisztel Doktornő! Egy fél éve köhögési ingerrel küzdöm. Úgy érzem, mintha a torkomban le lenne tapadva valami, de nem tudom felköhögni. Néha előjön, néha pedig semmi bajom. Iskola alatt rendszeresen futottam, addig végig volt, de most egy ideje nincs, de tegnap és ma futás után újra kezdődött. Sport közben is volt, de nem fulladtam. Voltam már allergia vizsgálaton, légzésteszten, fül-orr-gége vizsgálaton, de sehol nem találtak semmit. Az orvos nézte a torkomat és mondta h nem lát semmit, mikor én éreztem h ott van valami. Mit csináljak?

2009. 06. 23. 16:37:00 | Válasz erre #7 | Admin válasza anita (#6) részére

Kedves Felhasználóink! Kérjük, hogy betegségekkel, orvosi témájú kérdéseikkel forduljanak bizalommal szakértőinkhez az Orvosi tanácsadás oldalunkon: www.gyermekbetegsegek.hu/orvositanacsadas.aspx Megértésüket köszönjük.

2009. 06. 22. 11:01:00 | Válasz erre #6 | anita

Milyen a sípoló légzés?Honnan veszem észre?

2009. 05. 31. 7:42:00 | Válasz erre #5 | Czmarkó Andrea

Tisztel Doktorúr! 11 éves nagyfiamnál évi kétszer jelentkeznek asztmás tünetek (nehéz, sípoló légzés, ami három-négy napig tart), hörgőtágítót, köptetőt adok neki. Már többször voltunk vele pulmonólógián, de mind a vérvétel, mind a bőrteszt, mind a futásterhelés negatív lett, nem allergiás. Kérdésem az, hogy induljunk el gastroenterológia irányába? Mert csecsemőkorában refluxos volt, nem zárt rendesen a gyomorszája, emiatt Coordinaxot szedtünk. Vagy hagyjuk annyiban a dolgot és várjuk, hogy magától elmúlik? Tény kisgyermek korában évi 4-5 asztmás tünete volt. Köszönöm válaszát! Czmarkó Andrea

2008. 11. 04. 19:46:00 | Válasz erre #4 | Gyermekbetegségek.hu admin válasza Németh Gabriella (#3) részére

Kedves Látogatóink! Kérjük, hogy a szakértőinknek feltett kérdéseket szíveskedjenek az Orvosi tanácsadás rovatunkban feltenni: http://www.gyermekbetegsegek.hu/orvositanacsadas.aspx Megértésüket nagyon szépen köszönjük. Üdvözlettel: Gyermekbetegségek.hu adminisztráció

2008. 09. 28. 9:23:00 | Válasz erre #3 | Németh Gabriella

12 éves lányomnak évi három-négy alkalommal van nehézlégzése kigyermek kora óta. Gerekorvos ismersök tanácsára nincs állandó gyógyszerre beállítva. roham esetén Rectodelt kúpot (régebben 30 mg, mostanában 100mg)kap, egyet majd ha kell 24 óra múlva még egyet. Közben Ventolint 3x2 puffot. Így egy-három nap alatt kijön a rohamból, rengeteg slejmmel járó köhögéssel zárul a dolog még akár hetekig is ürül a slejm. kérdésem, hogy jól kezelem-e őt így, vagy kellene hosszú távú gyulladásgátló is? Köszönöm.

2008. 07. 11. 7:44:00 | Válasz erre #2 | Dr. Uhereczky Gábor válasza Vargáné Szakács Zsuzsa (#1) részére

A "megfázásos" tünetek nélkül jelentkező éjszakai köhögés és a fizikai terhelésre (játék, ugrálás) jelentkező zihálás lehet asztma tünete. Javaslom, hogy forduljon gyermekpulmonológia rendeléshez.

2008. 03. 10. 0:00:00 | Válasz erre #1 | Vargáné Szakács Zsuzsa

Tisztelt Doktornő! 2 és fél éves keresztlányom az utóbbi napokban minden hajnalban erős, száraz köhögésre ébred. Semmilyen más megfázási tünete nincs. Lehetséges, hogy az asztma kezdődő jelei ezek? Észre szoktam venni azt is, hogy játék közben néha zihál, nehezen lélegzik. Mit tegyünk, vigyük-e orvoshoz? És ha igen akkor háziorvoshoz vagy specialistához? Válaszát köszönöm.


Kérjük hogy hozzászólását a netikett maximális figyelembevételével fogalmazza meg! Nevének és
e-mail címének megadása előtt feltétlenül olvassa el felhasználási feltételeinket!







Gyermekbetegségek.hu ajánlat

 

Legújabb kérdések


A nem kontrollált asztma miatt késhet a teherbeesés

2014. 03. 06.

A nem kontrollált asztma miatt késhet a teherbeesés A krónikus légúti betegséggel élőknél elhúzódhat a fogantatás létrejötte, különösen a 30 év feletti nők esetében. Dán kutatók vizsgálata a várandósság alatti beteggondozás mellett, most a teherbeesést megelőző időszakra, a megfelelő asztma-kontroll fontosságára hívja fel a figyelmet. Tovább a cikkre


Hőségben: mit igyon a gyermek?

2013. 06. 20.

Hőségben: mit igyon a gyermek? A gyerekek folyadékigénye az életkorral és az évszakokkal együtt változik. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet, fejfájás alakulhat ki. Mikor, mit és mennyit igyanak a gyermekek? Tovább a cikkre