A skarlát tünetei gyerekeknél







Skarlát betegség - tünetei és kezelése gyerekeknél

A skarlát szónak még ma is mágikus hatása van. Valahányszor kiejtem a számon, hogy a gyereknek skarlátja van, a szülőSkarlát tünetei gyerekeknél rémülten a szája elé kapja a kezét, és felkiált. Pedig teljesen indokolatlan a pánik, csak egy szokványos fertőző betegség.

A skarlát betegség onnan kapta a nevét, hogy a beteg bőre – elsősorban az arcán és a hajlatokban, a has alsó részén – pirossá válik. Ha ezeket a területeket közelebbről megnézzük, látjuk, hogy nem összefüggő pírról van szó, hanem apró, tűszúrásszerű pöttyöcskék folynak össze, adják a skarlátvörös színt. A skarlát betegség általában hirtelen, magas lázzal, hányással kezdődik. A mandulák megduzzadnak, fájdalmassá válnak, gennyes felrakódások, tüszők jelennek meg rajtuk. A szájba tekintve más is feltűnik: a nyálkahártyán apró piros pöttyöcskék láthatók, a nyelvet fehér lepedék borítja, és a szélein látszik, hogy a nyelv ízlelőbimbói megduzzadtak, élénk pirossá váltak. Ez a skarlát jellegzetes tünete gyerekeknél, amelyet málnanyelvnek neveznek. Az arc is kipirul, ám az orr és a száj környéke halvány marad. A törzsön megjelennek a jellegzetes pontszerű kiütések, amelyek, ha megnyomjuk őket, elhalványodnak (így különböztethetők meg a bevérzésektől, amelyek nyomás után is megmaradnak). A skarlát tünetei hasonlítanak a tüszős mandulagyulladásra, csak éppen jellegzetes bőrkiütés, szájnyálkahártyapöttyök és málnanyelv kíséri. Ma már elmondhatjuk, hogy a skarlát betegség nem is több, nem is veszélyesebb az amúgy gyakori mandulagennyesedésnél. Ez a „megszelídülés” az antibiotikumnak köszönhető, amellyel kezeljük, a penicillinnek. A penicillinkúra hosszú ideig, tíz napig tart, tovább, mint azt más betegségeknél, más gyógyszereknél megszoktuk. Az antibiotikumos kezelésnek köszönhetően a hajdanán úgy rettegett szövődmények gyakorlatilag megszűntek: a reumás láz, a szív-belhártyagyulladás, a vese- és az ízületi gyulladás már a múlté. Eltörölték a hivatalos fertőzési óvintézkedéseket is: a kötelező lakásfertőtlenítést és a hasonló procedúrákat. A skarláton szinte valamennyi gyerek átesik, mivel meglehetősen könnyen, cseppfertőzés útján terjed. Van, aki többször is. Az antibiotikus kezelés egyetlen hátránya ugyanis, hogy a szervezet nem szerez teljes védettséget a betegség átvészelése után. A felnőttek már nem kapják el a betegséget, mert addigra már kifejlődik immunitásuk a skarlát baktériumaival szemben. A lappangási idő meglehetősen rövid: általában kettő-négy nap, maximum egy hét. A gyerekközösségekben, óvodákban, bölcsődékben ezért tart a zárlat hét napig. Ez idő alatt csak azok a gyerekek járhatnak be, akik akkor is jelen voltak, amikor a skarlát felütötte a fejét. Skarlát betegség tünetei Régebben a skarlátos gyerekek társai úgynevezett megelőző kezelésben részesültek, azaz kis adagban pár napig penicillint kaptak. Ezt ma már nem tartjuk jó megoldásnak, mert az így előkezelt gyerekeknél a betegség tünetei jóval enyhébbek, esetleg észre sem veszik őket, ezért elmarad a teljes dózisú, biztonsággal gyógyító antibiotikum-kezelés, s ez a szövődmények szempontjából is veszélyes lehet. Ne rémüldözzünk, ha gyermekünk skarlátos lesz, mert ez a betegség ma már nem az a rettegett mumus, mint hajdanán volt. De ne feledjük: csak akkor bízhatunk a maradéktalan gyógyulásban, ha a penicillint az előírt tíz napig adjuk, és szigorúan betartjuk az orvos utasításait! A skarlátot magyarul vörhenynek hívják. Az oltásoknak köszönhetően a régen oly rettegett, gyakran halálos kórok többsége gyakorlatilag eltűnt: nincs ma már (legalábbis nálunk és a fejlett országokban) többek között torokgyík, járványos gyermekbénulás, szamárköhögés; eltűnőben van a kanyaró, a mumpsz és a rubeoa is. Két olyan klasszikus kiütéses, „pöttyös” betegség maradt, amelyiken gyakorlatilag mindenki átesik: az egyik a bárányhimlő, a másik a skarlát. Szerző: Dr. Vészi Zsuzsanna Forrás: Anyák Lapja

e. 2010.10.20.

Vissza a betegségek listájához

Gyermekbetegségek.hu ajánlat

 

Legújabb kérdések


A nem kontrollált asztma miatt késhet a teherbeesés

2014. 03. 06.

A nem kontrollált asztma miatt késhet a teherbeesés A krónikus légúti betegséggel élőknél elhúzódhat a fogantatás létrejötte, különösen a 30 év feletti nők esetében. Dán kutatók vizsgálata a várandósság alatti beteggondozás mellett, most a teherbeesést megelőző időszakra, a megfelelő asztma-kontroll fontosságára hívja fel a figyelmet. Tovább a cikkre


Hőségben: mit igyon a gyermek?

2013. 06. 20.

Hőségben: mit igyon a gyermek? A gyerekek folyadékigénye az életkorral és az évszakokkal együtt változik. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet, fejfájás alakulhat ki. Mikor, mit és mennyit igyanak a gyermekek? Tovább a cikkre